A fizikai mennyiségek

• Def.: A természeti jelenségek, folyamatok tulajdonságát mennyiségileg jellemzik.
• Mindig mérőszámból és mértékegységből állnak
• Nemzetközi mértékegységrendszer (Systeme International - SI) → 7 alapmennyiség, számos (a 7 alapmennyiségből) származtatott mennyiség

Csoportjai

SI-alapján:

1. Alapmennyiségek:

   Fizikai mennyiség	Jele	SI-mértékegység	Jele
   Hosszúság	l	méter	m
   Idő	t	másodperc	s
   Tömeg	m	kilogramm	kg
   Elektromos áram (erőssége)	I	amper	A
   Hőmérséklet	T	kelvin	K
   Anyagmennyiség	n	mól	mol
   Fényerősség	I(v)	kandela	cd

2. Származtatott mennyiségek:

• A nem alapmennyiségek származtatottak, pl:

  Fizikai mennyiség	Jele	SI-mértékegység	Jele	kifejezése
  Sebesség	v	méter/másodperc	m/s	m/s
  Nyomás	p	pascal	Pa	N/m^2

Meghatározásuk körülményeinek alapján:

1. Skalármennyiségek:

• Def.: A mennyiségek szükséges jellemzője csak és kizárólag azok nagysága.
• PL.: Idő, tömeg, hőmérséklet, ellenállás, sűrűség
• Értékük csak egy szám, pl.: t = 45 s, de
• Vannak előjeles skalármennyiségek: ezek negatív értéket is felvehetnek! Pl.: Munka, térfogat, feszültség, fókusztávolság

1. ,,Nem valódi skalármennyiségek”:

• Olyan mennyiségek, amelyek bár skalármennyiségek, meg kell adnunk milyen irányú mozgást írnak le. (Pl.: forgatónyomatéknál meg kell adni, hogy az óramutató járásával megegyező/ellentétes irányba mutat.)
• Ilyen: Szögsebesség, forgatónyomaték

<aside> 🚨 Számolásaink során figyeljünk arra, hogy:

• egy mennyiség milyen előjellel bír és úgy értelmezzük
• a vektor kezdőpontját (adott esetben egy erő támadáspontját) hova rajzoljuk be! </aside>

1. Vektormennyiségek:

Def.: A mennyiségek szükséges jellemzője azok nagysága és iránya.

• Az irányt 3D-os koordináta-rendszerben adjuk meg
• Ha vektorral adjuk meg a mennyiséget, annak nagysága a mennyiség nagysága.
• Vektorok megadása:
  • $\overrightarrow{v}$
  • $\bold{v}$
  • $\underline{v}$
• Ha csak a vektor (erő) nagyságával dolgozunk: $\vert v\vert$

Gyakran használt prefixumok (előtagok)

Mérés és dokumentáció - emelt érettségi szóbelihez (is)

1. Mérési eljárások lépései:
   1. megfelelő mérőeszköz kiválasztása
   2. mérőeszköz kalibrálása
   3. mérési tevékenység megtervezése
   4. mérés elvégzése
   5. mérési eredmények rögzítése,
   6. elemzése
2. Mérésről jegyzőkönyvet készítünk, benne:
   1. a mérést végzők neve
   2. mérés ideje, helye
   3. mérőeszközök, egyéb eszközök és anyagok
   4. mérés célja
   5. mérés részletes leírása
   6. összeállítás fotója és rajza
   7. mérési eredmények
   8. elemzések, következtetések
      1. táblázatos adattal
      2. trendvonalas grafikonnal
   9. mérési hibák, pontosság

      1. Mérőeszköz pontossága

         1. Def.: A mérőeszköz pontossága az a legkisebb mértékegység, amiben az eszköz mér. (Pl.: digitális mérleg g-ban mér —> $\pm$1g bizonytalansággal ad meg értéket.)

      2. Mérés pontossága

         1. Def.: A mérés pontossága (precizitás) azt mutatja meg, hogy a mérési adataink mennyire hasonló eredményt adnak egymáshoz képest.
         2. Leírható a következőkkel:
            1. mérés abszolút hibája
               1. Def.: Mérési eredmény és a mérési adatok közötti különbség közül a legnagyobb.
               • PL.: Mérési adataink a következők:
            2. mérés relatív hibája
               1. Def.: Abszolút hiba és a mérési eredmény hányadosa százalékban kifejezve.
               2. Jele $\delta$ (kis delta)
               • PL.: Előző példa relatív hibája:

      3. Mérés megadása: mérési pontossággal!

         Pl.: $t = 2 \space min \space 26s \space \pm \space 4s = 2 \space min \space 26s \space \pm \space 2,7\%$

Megjegyzés

• A vektorműveleteket, azok összegzését nem tárgyalom, mert a megfelelő matematikai résznél leírtam.
• A szögfüggvényeket nem tárgyalom, mert a megfelelő matematikai résznél leírtam.