Periodikus mozgás

Példák:

  1. Ingaóra sétálója
  2. Rugóra felfüggesztett test
  3. Föld keringése

Jellemző mennyiségek:

  1. Def.(Periódusidő): Az az idő ami alatt egyszer teljesen megismétlődik a mozgásszakasz
  2. Frekvencia: Az egységnyi idő alatt bekövetkező ismétlődések (periódusok) számát frekvenciának nevezzük.

Definíció forgómozgásból

Emlékeztető: Def.: Haladó mozgásnál egy test minden pontja azonosan mozog, tehát párhuzamos eltolásról beszélhetünk.

Emlékeztető: Def.: Merev test: Egy test akkor merev test, ha a vizsgálata közben pontjainak egymáshoz viszonyított távolsága nem (/elhanyagolható mértékben) változik.

Képernyőkép 2023-11-01 211740.png

A körmozgás kétféleképp is értelmezhető: haladó mozgásként (mert az anyagi pont - rajta átmenő tengelyen történő - forgásának, pörgésének nincs értelme $\implies$lehet eltolásként értelmezni) és forgómozgásként is.

Egyenletes körmozgás haladó mozgásként való értelmezése

A körmozgás egyenletes $\iff$azonos időintervallumok alatt azonos íveket fut be $\implies$sebessége állandó!

A körmozgást végző anyagi pont egyenlő idő alatt jár be egy-egy teljes kört $\implies$a körmozgás periodikus

  1. $\rArr$ Periódusideje van; itt: keringési idő; jele: T
  2. $\rArr$ Frekvenciája van; itt: fordulatszám; jele f vagy n

És mivel egyenletes$\implies$keringési ideje & fordulatszáma állandó

Def.: (kerületi sebesség): Egy (kör kerületén) körmozgást végző anyagi pont pillanatnyi sebessége. Jele: $\overrightarrow{v_k}$

Kerületi sebesség nagyságának kiszámítása:

Kerületi sebesség irányának kiszámítása:

$\implies$Iránya folyamatosan változik

$\implies$Az egyenletes körmozgás változó mozgás, annak ellenére hogy $v_k$ állandó

A pillanatnyi sebességvektor iránya folyamatosan változik

A pillanatnyi sebességvektor iránya folyamatosan változik

Egyenletes körmozgás gyorsulása

Emlékeztető: Ha egy test sebességének nagysága/iránya változik $\implies$van gyorsulása

A gyorsulásvektornak két jellemzője van:

  1. Iránya
  2. Nagysága

A gyorsulásvektor iránya:

Tétel: Egyenletes körmozgás gyorsulásvektora a kör középpontja felé mutat.

Def. (centripetális gyorsulás): Egyenletes körmozgás gyorsulásának centripetális (kp.-ba mutató) gyorsulás a neve.

Bizonyítás I. (szöveges)

Bizonyítás II. (matematikai)

A gyorsulásvektor nagysága:

  1. $P_1, P_2,O$ és az ABC háromszögek egyenlő szárúak, és a száraik által bezárt szögek is megegyeznek, valamint $\rvert \overrightarrow{\Delta v} \rvert$ = AB.

  2. Ha $\Delta \Phi$ ~ 0 $\implies$ $\rvert \overrightarrow{\Delta v} \rvert$ ~ AB ívvel (!), viszont fenti képlet alapján AB ív = $\Delta \Phi (rad) \cdotp v$$\implies$

    $\boxed{\large {\rvert \overrightarrow{\Delta v} \rvert \approx\Delta \Phi(rad) \cdotp v}}$

  3. Tudjuk, hogy a $P_1, P_2,O$ háromszögben $\large {\Delta \Phi(rad) = \frac {\Delta s}{r}}$, ezt visszahelyettesítve az előző képletbe:

    $\boxed{\large {\rvert \overrightarrow{\Delta v} \rvert \approx\frac {\Delta s}{r} \cdotp v}}$

https://lucid.app/lucidspark/cb0e6a31-f451-444c-ba02-0d4cae8f46fd/edit?viewport_loc=-699%2C-222%2C3729%2C1716%2C0_0&invitationId=inv_a82cffb7-11fd-469c-b8ee-4a0a4898168a

  1. Mindezekből következik, hogy az átlaggyorsulás:

$$ a = \frac{\rvert \overrightarrow{\Delta v \rvert}}{\Delta t} = \large{\frac{\frac {\Delta s}{r} \cdotp v }{\Delta t}} = \frac{\Delta s}{\Delta t} \cdot \frac{v}{r} = \boxed{\frac{v^2}{r}} $$

$\hookrightarrow$ Hiszen mivel a mozgás egyenletes, $\large \frac {\Delta s}{\Delta t}$= v

$\hookrightarrow$ Valamint ahogy $\Delta t$ közelít a 0-hoz, úgy $\rvert \overrightarrow{\Delta v} \rvert \approx\Delta \Phi(rad) \cdotp v$ egyre jobb közelítés, ezért az átlaggyorsulások sorozata tart a $\Large \frac{v^2}{r}$ pillanatnyi gyorsuláshoz.

Körmozgás és forgómozgás szögjellemzői

Összefüggések közti kapcsolatok: